Letette tollát a Műegyetem krónikása

2019 szeptember 27-re virradóan 81 éves korában távozott Németh József címzetes egyetemi tanár, a Műegyetem, a hazai technika és mérnökség, valamint a magyarországi ipar történetét évtizedeken át világszínvonalon leíró, történelmi elemzések keretében tudományos igénnyel dokumentáló kutató, életének utolsó szakaszában is lelkesen oktató kollégánk.

1938-ban született, 1963-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett középiskolai tanári diplomát. 1976-ban a történelemtudományok kandidátusa lett, 1997-ben pedig a műszaki tudományok terén szerzett PhD-fokozatot. 1963-tól több mint száz szemeszteren át tanított a Műegyetemen, 1980 és 1982 között a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese volt, majd egyetemünkre visszatérve 1985–1997-ig intézeti igazgatóként tevékenykedett. Kiemelkedő technikatörténész volt, tárgyaiban a technika és mérnökség magyarországi történetét, ipartörténetet, gazdaságtörténetet, illetve a magyarországi szabadalmakat, találmányokat az adott kor fejlődéstörténeti keretei között színesen és lelkesítő módon mutatta be, példát mutatva a hallgatóknak a mérnöki teljesítmények fejlődésének életpályákon átívelő hatására. Előadásai sokak számára volt élmény más magyarországi felsőoktatási intézményekben is, meghívott előadóként külföldön is tartott-tartott jelentős előadásokat. Folyamatosan kutatott és publikált, programvezető volt a Műegyetem Technika-, Mérnök-, Tudománytörténet Doktori Iskolában, tucatnyi könyv, közel száz tudományos közlemény – magyar és idegen nyelvű – szerzője. Munkái közül, érzékeltetve az új kultúraközvetítési lehetőségeket, kiemelkedik a „Mérföldkövek a magyar technika történetéből” ismeretterjesztő filmsorozat. Ezek a napjainkban is sokat játszott, a tanórák keretei közé illeszthető filmek a mai kor hallgatói számára élményszerűen dolgozták fel a hazai műszaki fejlődés kiemelkedő személyiségeinek életútjait.

Németh József élete során a Műegyetem iránt elkötelezettként kutatta, dokumentálta az intézmény, annak karainak és tanszékeinek történetét. Az egyetem 225 éves évfordulójára megjelent „A Műegyetemtől a világhírig” impozáns, képekben, dokumentumokban gazdag angol és magyar nyelvű összeállítás publikációi közül kiemelkedő, az intézmény történetének kiemelkedő képes krónikáját adó kötet. Számos tanulmányt írt az Egyetemtörténeti Füzetek sorozatban (Heller Lászlóról, Brodszky Dezsőről, Imre Sándorról), a Mérnöktovábbképző Intézet történetéről. Írásaiból sugárzott az iparpolitika, műszaki fejlesztés, mérnökképzés és –továbbképzés fejlődése iránti elkötelezettség, mely gazdag közéleti tevékenységében is mindenkor jelen volt. Aktívan részt vett a Magyar Tudományos Akadémia keretében tudományterületének munkájában. Az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságának vezetője, az MTA Egyetemtörténeti Bizottságának tagja, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottságának alelnöke és a Magyar Történelmi Társulat vezetőségi tagja volt.

A címzetes egyetemi tanár ugyanakkor az utóbbi évtizedekben vitalitásban, szakmai érdeklődésben és munkában példa volt sokaknak, érzékeltetve, hogy a szakmai teljesítményeket nem az életkor határozza meg. Oktatói munkája a Gazdaság és társadalomtudományi Kar tanszékeinek keretei között a műszaki fejlődés és az emberi tényező közötti összefüggések elemzésére, a történelmi tendenciák, műegyetemi keretek között számos kiemelkedő példáinak bemutatására irányult az alap-, mester- és doktori képzés keretei között. Kari szerepvállalásai sorában az 1999-ben létrejött Heller Farkas Alapítvány kuratóriumának elnökeként jelentősen hozzájárult a kar oktató-kutató munkájának és közösségének sokoldalú támogatásához, a fiatal hazai és nemzetközi konferenciákon való részvételéhez, a szakkollégiumok programjainak megvalósításához. Kezdeményezője volt a magyar felsőoktatásban egyedülálló „Mesterek és tanítványok” című éves kiadvány megjelentetésének, amelyben az alapítvány által díjazott TDK dolgozatok és konzulens tanáraik egy-egy tanulmányai kerültek publikálásra.

Németh József élete és generációkat átívelő szakmai munkássága folyamatos volt az utóbbi évtizedekben is. A nyáron már érzékelhető betegség az őszi szemeszter megkezdését már megakadályozta. Tervei, gondolatai még az utolsó hetekben is ötletekben gazdagok voltak. Az elmúlt években oktató munkájának kereteket adó Műszaki Pedagógia Tanszéken a hazai szakmai pedagógusképzés jövő évi 150. évfordulójára készülve számos elképzeléssel járult hozzá a szakmai előkészületekhez. Jelenléte, a napi, elegáns tanári megjelenése, a múltat idéző, de a jelenhez szóló gondolatai már nem csupán hiányérzetet keltenek, hanem pótolhatatlan veszteség.

Benedek András
egyetemi tanár

Nyári zárva tartás

Intézetünk 2019. augusztus 1-től, 2019. augusztus 20-ig  a nyári szabadságok miatt zárva tart.

2019. augusztus 21-től a szokott időben, minden elérhetőségen várjuk érdeklődésüket.

A szabadság ideje alatt az info@mti.bme.hu címre küldhetik kérdéseiket és jelentkezéseiket.

Minden kedves Olvasónak kellemes nyarat kíván:

az MTI kollektívája

 

In memoriam Ginsztler János

Búcsúzunk……

Ginsztler professzor úr 1998 –és 2008 között vezette a Mérnöktovábbképző Intézetet, majd 2008-tól égészen haláláig szaktanácsadóként segítette az Intézet tevékenységét. Vezető tevékenysége alatt többek között az Intézet az UNESCO által is elismert, egyetlen európai továbbképző intézet lett. Vezetői érdeme, hogy a felnőttképzés terén fennálló versenyképesség növeléséhez hozzájárult a 2002-ben megszerzett ISO szabvány szerinti minőségügyi tanúsítvány, amelyet azóta is sikeres auditok követtek.

Megvolt benne az az adottság, hogy a kezdő egyetemistától, a tudós közönségig mindenkit magával tudott ragadni megszólalásával.

Ginsztler professzor úr, futballrajongóként, UTE drukkerként a rá jellemző kedves humorral fűszerezve gyakran mondta, hogy ő „ csak egy csapatjátékos”. Rendkívüli módon megbízott munkatársaiban és szakmai, tudományos törekvésükben minden szinten támogatta őket. Segítségéért nem várt még köszönetet sem. Valójában, a szó legnemesebb értelmében a csapat kapitánya volt.

Kollégájának, aki néhány éve felkereste, hogy egy palack jófajta vörösborral megköszönje neki a segítségét, szakmai támogatását, a következőket mondta: „Sajnos ezt nem fogadhatom el. Én ugyanis mindig, mindenkinek segítek és ezért nem várok semmit. Viszont, ha most azt mondod, hogy János ezt a bort barátsággal hoztam neked, akkor örömmel elfogadom.”

Szakmai és vezetői munkája során mindig ezt a vezérfonalat követte, amivel a környezetében lévőket, munkatársait felemelte s talán jobbá is tette. Meggyőződésem, hogy számos ember, akinek módja volt Professzor úrral együtt dolgozni, vagy csak találkozni követni fogja saját tevékenysége során is e szemléletet. Ezzel, Ginsztler professzor úr az egyik legnagyobb dolgot valósította meg: jobbá tette a világot.

Professzor úr élete lezárult, de szellemisége az Intézet munkájában,  hitvallásában tovább azonban él.

Kedves Professzor úr! Köszönjük szépen!

Az MTI kollektívája nevében:

Mészárosné Merbler Éva

 

 

Gyászhír, elhunyt Dr. Ginsztler János (1943–2019)

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Dr. Ginsztler János, Széchenyi–díjas, a műegyetem Professor Emeritusa, az MTA rendes tagja, az MMA alapító tagja és elnöke, a BME korábbi nemzetközi rektorhelyettese, az Anyagtudomány és Technológia Tanszék korábbi tanszékvezetője, Intézetünk 1998 – 2008 közötti igazgatója 2019. július 07-én, életének 77. évében elhunyt.

Családja gyászában valamennyien osztozunk.

MTI kollektívája

„A MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZETBEN AZ INNOVÁCIÓ A TRADÍCIÓ”

80 éves jubileumát ünnepli az ország legrégebbi egyetemi továbbképző intézménye, a BME MTI, amely ebből az alkalomból egész napos rendezvényt szervezett a Műegyetemen.

„A Mérnöki Továbbképző Intézet (mai nevén BME Mérnöktovábbképző Intézet) nemcsak az országban, hanem Európában, sőt tudomásunk szerint a világban is az első mérnöktovábbképzéssel foglalkozó intézmény volt. Alapítói elsőként ismerték fel a korszerű műszaki tudás folyamatos megújításának szükségességét” – tolmácsolta köszöntőjében a BME Központi épületében tartott ünnepi emlékülésen résztvevőknek Józsa János rektor szavait Veszprémi Károly oktatási rektorhelyettes. Az intézmény történetét ismertetve kiemelte, hogy az már a kezdetekben is sikeresnek számított, majd később az új oktatási forma keretei között előadásaikkal a kor kiemelkedő professzorai tanították a korszerű tudásra nyitott mérnököket. E továbbképzéseknek lényeges eleme „a legújabb tudományos eredmények és a gyakorlat közötti kapcsolat keresése, amely közegét a gazdaságból érkező szakemberek és az egyetem kutató-fejlesztő laboratóriumában dolgozó vezető oktatók közössége teremtett meg”.

Tovább…