Lendületvétel V. – Elektronikai mérések – egyetemistáknak

 

A képzés elmarad

 

A képzés felnőttképzési nyilvántartásba vételi száma: E-000530/2014/D005

Kezdés:  2022. február 14-től

Helyszín: V/1. épület 502. terem

Az alábbi képzési napokon:

Elektronikai mérések   Oktató: Dr. Dudás Levente
12 alkalom hétfőnként, alkalmanként 2 tanóra 14.15 – 15.45 óra között
február   14., 21., 28.,
március   7., 21., 28.,
április   4., 11., 25.
május   2., 9., 16.,

 

Jelentkezni a kitöltött és visszaküldött jelentkezési lappal lehet.

 

A program célja:

Előkészíti és megkönnyíti a BME Villamosmérnöki és Informatikai karán oktatott Jelek és rendszerek I-II. (VIHVAAA00, VIHVAB01) és a Méréstechnika BMEMLAB01) tárgyak elsajátítását.

 

Kiket várunk a Lendületvétel V. – elektronikai mérések programba?

  • Elsődlegesen: olyan BME VIK hallgatókat, akik elakadtak Jelek és rendszerek I-II. (VIHVAAA00, VIHVAB01) és/vagy a Méréstechnika BMEMLAB01) tárgyak teljesítésében,
  • a fennmaradó helyek esetében ajánljuk még a képzést középiskolai érettségivel rendelkezőknek, akik a későbbiekben a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán szeretnének továbbtanulni

 

Tematika:

1.hét

Elmélet: Az anyagok tulajdonságai (vezető, szigetelő, félvezető anyagok)

Gyakorlat: Elektromos alkatrészek mérése. Ellenállásmérés, kondenzátorok kapacitásának mérése

  1. hét

Elmélet: Elektromos alkatrészek: Felosztás – passzív, aktív alkatrészek ellenállások, kondenzátorok, tekercsek, transzformátorok

Gyakorlat: Elektromos alkatrészek mérése. Tekercsek induktivitásának mérése

  1. hét

Elmélet: Elektromos alkatrészek: alkatrészek helyettesítő áramköre, nemlineáris működés-izzólámpa, dióda, bipoláris tranzisztor, mint erősítő.

Gyakorlat: Elektromos jellemzők mérése; feszültség-és árammérés

  1. hét:

Elmélet: Egyenáramú körök, fogyasztók soros, párhuzamos kapcsolása, feszültség osztó., áramosztó.

Gyakorlat: Elektromos jellemzők mérése; mérés időtartományban – oszcilloszkóp használata (mérés kiértékelése)

  1. hét:

Elmélet: Az elektromos jellemzők mérése; Feszültség és árammérés elve – az oszcilloszkóp működése

Gyakorlat: Elektromos jellemzők mérése; mérés időtartományban – oszcilloszkóp használata (mérés kiértékelése)

  1. hét:

Elmélet: az elektromos jellemzők mérése; Az alkatrészek mérésének módszerei (kapacitás-,induktivitás-, impedanciamérés)

Gyakorlat:  egyenáramú körök mérése; feszültségosztó, áramosztó

  1. hét:

Elmélet: Szinuszos áramú hálózatok;az impedancia fogalma, rezgőkörök – soros, párhuzamos (rezonancia, jósági tényező)

Gyakorlat: szinuszos áramú hálózatok; impedancia mérés, rezgőkörök mérése

  1. hét:

Elmélet: Szinuszos áramú hálózatok; az átviteli tényező, szűrők felépítése

Gyakorlat: Szinuszos áramú hálózatok; átviteli tényező mérése

  1. hét:

Elmélet: RLC áramkörök tranziens vizsgálata

Gyakorlat: RLC hálózatok tranziens mérései

  1. hét:

Elmélet: Vezeték nélküli mikrofon felépítése

Gyakorlat: Vezeték nélküli mikrofon elkészítése – az áramkör elkészítése

  1. hét:

Elmélet: Vezeték nélküli mikrofon – a részáramkörök működésének analízise

Gyakorlat: Vezeték nélküli mikrofon elkészítése – az áramkör bemérése, ellenőrzése

  1. hét:

Modulzáró vizsga, képzés értékelés

 

További információ:

Dr. Mészárosné Merbler Éva meszarosne.merbler.eva@gtk.bme.hu

Sütő Bettina suto.bettina@gtk.bme.hu

Lendületvétel IV. – Digitális rendszerek alapjai – egyetemistáknak

A képzés felnőttképzési nyilvántartásba vételi száma:  E-000530/2014/D004

Kezdés:  2022. február 17-től

Helyszín: E. épület 8. emelet 803. terem

Az alábbi képzési napokon:

Digitális rendszerek alapjai   Oktató: Rácz György
12 alkalom csütörtökönként, alkalmanként 2 tanóra 15:15 – 16:45 óra között
február   17., 24.
március   3.,10., 17., 24., 31.,
április   7., 14., 21., 28.
május   5.

 

 

Jelentkezni a kitöltött és visszaküldött jelentkezési lappal lehet.

 

A program célja: 

A képzés célja, hogy megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszer-technikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. Előkészíti és megkönnyíti a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán oktatott Digitális technika 1 (BMEVIIIAA01) tárgy elsajátítását

 

Kiket várunk a Lendületvétel IV. – Digitális rendszerek alapjai programba?

  • olyan BME VIK hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatókat, akik elakadtak Digitális technika 1 (BMEVIIIAA01) tárgy  teljesítésében
  • középiskolai érettségivel rendelkező diákokat, akik a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán szeretnének továbbtanulni

 

Tematika:

Számrendszerek

Elmélet felfrissítése és feladat megoldás gyakorlása

A digitális rendszerekben alkalmazott leggyakoribb számrendszerek, számábrázolások (bináris, decimális, hexadecimális és BCD ábrázolás). Átváltás különböző számrendszerek között, tört számok ábrázolása, komplemens ábrázolás, előjeles és előjel nélküli számok kezelése. Egyszerű aritmetikai műveletek elvégzése bináris, kettes komplemens számokkal.

Logikai függvények és Boole algebra

Elmélet felfrissítése és feladat megoldás gyakorlása

A logikai feladat és a logikai tervezés fogalma. A Boole-algebra alkalmazása a működés leírására. A kombinációs és a sorrendi logikai rendszerek ill. hálózatok lényege, a működés modellje és az alapvető leképezések tulajdonságai.

 Kombinációs hálózatok formális specifikálása

Elmélet felfrissítése és feladat megoldás gyakorlása

A kombinációs hálózatok leírása igazságtáblával, logikai függvénnyel. Diszjunktív és konjunktív normálalakok felírása az igazságtábla alapján.

Elemi kombinációs hálózatok

Elmélet felfrissítése és feladat megoldás gyakorlása

Elemi kombinációs hálózatok, kapuk, építőelemek működésének leírása logikai függvényekkel. Az elvi logikai rajz és a kapcsolási terv bemutatása.

 Kombinációs hálózatok minimalizálása

Elmélet felfrissítése és feladat megoldás gyakorlása

A legegyszerűbb kétszintű felépítés és a logikai függvények minimalizálásának kapcsolata. A diszjunktív és konjunktív, valamint az algebrai minimálalakok fogalma.

Kombinációs hálózatok tervezése a specifikációtól a megvalósításig

Elmélet felfrissítése és feladat megoldás gyakorlása

Formális specifikáció szöveges feladatok alapján. Egyszerű logikai hálózatok tervezése az informális specifikációtól az optimális megoldás megtalálásáig.

Sorrendi hálózatok fogalma

Elmélet felfrissítése és feladat megoldás gyakorlása

A sorrendi hálózatok csoportosítása működési elv (aszinkron, szinkron) és modell (Mealy és Moore) szerint. A sorrendi leképezések leírása állapottábla és állapotgráf segítségével.

Sorrendi hálózatok működésének követése, elemi sorrendi hálózatok

Elmélet felfrissítése és feladat megoldás gyakorlása

A működés kiolvasása az állapottáblából adott bemeneti kombináció sorozat esetén. Az elemi sorrendi hálózatok (flip-flopok) jellemzése állapottáblával és állapotgráffal.

 Elemi sorrendi hálózatok, mint építő elemek

Elmélet felfrissítése és feladat megoldás gyakorlása

Adott flip-flop felépítése más típusú flip-flop felhasználásával. A vezérlési tábla kitöltésének módszere. A szinkronizációs feltételek biztosításához szükséges követelmények.

Sorrendi hálózatok formális specifikálása

Elmélet felfrissítése és feladat megoldás gyakorlása

Egyszerű sorrendi hálózatok tervezése szöveges specifikáció alapján.

Sorrendi hálózatok megvalósítása

Elmélet felfrissítése és feladat megoldás gyakorlása

Sorrendi hálózatok megvalósítása elemi sorrendi hálózatok felhasználásával.

Összefoglalás és modulzáró vizsga

Elmélet felfrissítése és a tanfolyam lezárása

Összefoglalás. Tanfolyamzáró, modulzáró vizsga írása.

 

További információ:

Dr. Mészárosné Merbler Éva meszarosne.merbler.eva@gtk.bme.hu

Sütő Bettina suto.bettina@gtk.bme.hu

Lendületvétel III. – Informatika – egyetemistáknak

A képzés felnőttképzési nyilvántartásba vételi száma:   E-000530/2014/D003

Kezdés:  2022. február 22-től

Helyszín: online az Adobe Connect alkalmazáson keresztül (a hozzáférést az Intézet a jelentkezőknek megküldi) A technikai igényről itt talál részleteket

Az alábbi képzési napokon:

Informatika    Oktató: Horváth Cz. János
12 alkalom keddenként 2 tanóra 10.00 – 11.30 óra között
február    22.
március    1., 8., 22., 29.
április    5., 12., 19., 26.
május    3., 10., 17.

 

Jelentkezni a kitöltött és visszaküldött jelentkezési lappal lehet.

 

A program célja: 

A tananyagegység legfontosabb célja az algoritmikus gondolkodás kialakítása. A képzésben résztvevők a képzés során megismerik az imperatív programozás alapfogalmait: változó, kifejezés, érték, az alapvető programszerkezeteket: szekvencia, elágazás, ciklus, az egyszerű adat- és algoritmusabsztrakciós eszközöket: összetett típusokat és függvényeket. A bemutatott alapalgoritmusokon, tételeken (pl. összegzés, keresések, megszámlálás, szélsőérték keresés) és az algoritmusok tervezését segítő eszközökön (pl. Jackson módszere) keresztül a képzésben résztvevők készség szinten elsajátítják az algoritmizálást, és képessé válnak arra, hogy a megalkotott algoritmusokat egy számítógépes programozási nyelven meg is fogalmazzák. Cél a fentiek mellett az integrált fejlesztőkörnyezetek használatának ismertetése, a tesztelés és a hibakeresés alapjainak bemutatása. A tanfolyamon elsajátított tudás gyakorlásának eszköze a Python programnyelv.

 

Kiket várunk a Lendületvétel III. – Informatika programba?

  • olyan BME VIK hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatókat, akik elakadtak az ilyen témájú tárgy(ak) teljesítésében
  • középiskolai érettségivel rendelkező diákokat, akik a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán szeretnének továbbtanulni

 

Tematika:

  1. hét: Az imperatív programozás alapfogalmai. Specifikáció, algoritmus, programkód, típusok, változók, értékek és kifejezések. Bevitel és kivitel. A Python nyelv alapjai.
  2. hét: Strukturált programok. A vezérlési szerkezetek típusai: szekvencia, elágazás és ciklus. Létrejöttük, kapcsolatuk.  Struktogramok és folyamatábrák, Python nyelvű megvalósítás
  3. hét: Összetett vezérlési szerkezetek. Vezérlési szerkezetek megalkotása, felismerése az algoritmusokban. Jackson módszerével segített programtervezés (JSP).
  4. hét: A vezérlési szerkezetek helyes alkalmazása: tipikus programtervezési hibák és javításuk. Logikai kifejezések: összetett logikai kifejezések, De Morgan azonosságok. Algoritmusok jellemzői, mohó algoritmusok.
  5. hét: Sorozatok feldolgozása. Végjeles és adott hosszúságú sorozatok. Programozási tételek: összegzés, számlálás, szélsőérték keresése, eldöntés.
  6. hét:  Tömbök használata. Az adatszerkezet fogalma.
  7. hét: Algoritmusok absztrakciója. Függvények használata: paraméterek, visszatérési értékek, a függvényhívás működése. A függvények alkalmazása a program megtervezésében: a felülről lefelé tervezés mint mérnöki eszköz.
  8. hét:  Összetett adattípusok (struktúrák v. osztályok). Felismerés, definíció és használat.
  9. hét: Fájlkezelés, adatszerkezetek építése.
  10. hét: Tömbi algoritmusok. Rendezések, „oszd meg és uralkodj” algoritmusok.
  11. hét: Rekurzív algoritmusok. Rekurzió tervezése, a rekurzió és az iteráció kapcsolata. Grafikus demonstráció.
  12. hét: 90 perces  modulzáró vizsga

 

További információ:

Dr. Mészárosné Merbler Éva meszarosne.merbler.eva@gtk.bme.hu

Sütő Bettina suto.bettina@gtk.bme.hu

 

Lendületvétel II. – Fizika – egyetemistáknak

A képzés felnőttképzési nyilvántartásba vételi száma:   E-000530/2014/D002

Kezdés:  2022. február 16-tól

Helyszín: E. épület 8. emelet 803. terem

Az alábbi képzési napokon:

Fizika   Oktató: Dr. Márkus Ferenc
12 alkalom szerdánként, 5 tanóra 2 szünettel 9:15 – 13:30 óra között
február   16., 23.
március   02., 09., 16., 23., 30.
április   06., 13., 20., 27.
május   04.

 

Jelentkezni a kitöltött és visszaküldött jelentkezési lappal lehet.

 

A program célja:

Segíteni kívánja az egyetemi tanulmányokban elakadt hallgatókat a sikeres továbblépéshez szükséges felkészülésben azzal, hogy intenzív képzés keretében átismétli a fizika érettségihez szükséges témaköröket.  A képzés olyan tematikát valósít meg, amelynek szintje a matematika tárgy középszintű érettségi szintjénél magasabb.

A program nagy gyakorlattal rendelkező műegyetemi oktatók közreműködésével valósul meg.

 

Tematika:

Témakör: MECHANIKA, Kinematika

Fogalmak: Alapfogalmak (skaláris- és vektormennyiségek)

Elmozdulás, út, sebesség, gyorsulás egyenes vonalú mozgásoknál

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

Szabadesés (függőleges hajítás)

Mozgás lejtőn

Vízszintes és ferde hajítás

Törvények: Az elmozdulás, sebesség, gyorsulás számítása gyorsuló mozgás esetén.

Mozgások függetlensége elvének alkalmazása síkmozgásokra.

Témakör: MECHANIKA, Dinamika I.

Fogalmak: Az erő, az erők összegezése

Newton törvényei

A testek egyensúlya

A tömeg, a nehézségi erő, a súly, a súlytalanság.

Erőtörvények

Törvények: Newton axiómák

Témakör: MECHANIKA, Dinamika II.

Fogalmak: Az impulzus

A centripetális gyorsulás

A rezgőmozgás dinamikai leírása

A merev testek forgó mozgása rögzített tengely körül.

A merev testek gördülése

A fonálinga

Kepler törvényei

Az (mesterséges) égitestek mozgása

Törvények: Az impulzus-megmaradási   törvénye. A perdület megmaradás törvénye.

Témakör: MECHANIKA, Munka, (mechanikai) energia

Fogalmak: A munkavégzés fajtái

A mechanikai energia fajtái

Rezgőmozgás energiaviszonyai

Teljesítmény és hatásfok

Disszipatív mechanikai rendszerek

Törvények: A munkatétel

A mechanikai energia megmaradásának törvénye

Témakör: HŐTAN: Hőtani alapfogalmak, az ideális gáz

Fogalmak: Halmazállapotok (az anyag részecskeszerkezete)

A hőmennyiség

A hőkapacitás, a molhő

A Kelvin hőmérsékleti skála

Az ideális gáz állapotegyenlete

Belső energia

Tágulási munka

Gázok kétféle fajhője

Speciális állapotváltozások

Körfolyamatok (hőerőgépek, hűtőgépek)

Törvények: A hőtan főtételei

Boyle-Mariotte törvény

Gay-Lussac törvények

Egyesített gáztörvény

Témakör: HŐTAN Kinetikus gázelmélet, halmazállapot-változások

Fogalmak: A molekuláris fizika alapfogalmai

Olvadás, fagyás

Párolgás, lecsapódás

Forrás

Törvények: Az ekvipartíció törvénye

Témakör: OPTIKA Geometriai – és hullám optika

Fogalmak: A fényvisszaverődés

A prizma

A gömbtükrök képalkotása

A lencsék képalkotása

Lencsék és tükrök gyakorlati alkalmazása

A szem és a látás

Fényinterferencia

Koherencia

Fénypolarizáció

Fényelhajlás résen, rácson

Törvények: A Snellius-Descartes törvény

A lencsetörvény

Témakör: ELEKTRODINAMIKA Elektrosztatika

Fogalmak: Az elektromos töltés

Az elektromos mező (erőtér)

Az elektromos térerősség és geometriai szemléltetése (erővonalakkal)

Az elektromos feszültség és a potenciál

A kapacitás és a kondenzátor

Az elektromos erőtér energiája

Törvények: A Coulomb-törvény

Témakör: ELEKTRODINAMIKA Az elektromos áram

Fogalmak: Az áramerősség és mérése

Az ellenállás és mérése

Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása

Az elektromos munka és teljesítmény

Az áram hőhatása

A váltakozó áram jellemző adatai

A váltóáram munkája és teljesítménye

A váltóáramú ellenállások

Törvények: Az Ohm törvény

Kirchhoff törvények

Témakör: ELEKTRODINAMIKA Az időben állandó és változó mágneses tér

Fogalmak: A mágneses erőtér és szemléltetése erővonalakkal

Az egyenes vezető mágneses erőtere

A tekercs mágneses erőtere

Mozgó töltés mágneses erőtérben

Indukció

Az áramjárta tekercs energiája

Törvények: Biot-Savart törvény

A Faraday-féle indukció törvény

Lenz törveny

Lorentz-féle erőtörvény

Témakör: MODERN FIZIKA Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás

Fogalmak: Az atom szerkezete

A kvantumfizika elemei

Foton

Atommodellek

Részecske és hullámtermészet

Az elektron hullámtermészete

Az elektronburok szerkezete

Törvények: Tömeg-energia ekvivalencia

Heisenberg-féle határozatlansági reláció

Bohr posztulátumok

Planck-formula

Utolsó tanfolyami napon:    Konzultáció, modul záró írásbeli, a megoldások megbeszélése, modul zárása, értékelése

 

További információ:

Dr. Mészárosné Merbler Éva meszarosne.merbler.eva@gtk.bme.hu

Sütő Bettina suto.bettina@gtk.bme.hu

 

Lendületvétel I. – Matematika – egyetemistáknak

A képzés felnőttképzési nyilvántartásba vételi száma:   E-000530/2014/D001

Kezdés:  2022. február 18-tól

Helyszín: E. épület 8. emelet 803. terem

Az alábbi képzési napokon:

Matematika   Oktató: Dr. Ketskeméty László
12 alkalom péntekenként, 5 tanóra 2 szünettel 10:15 – 14:30 óra között
február   18., 25.
március   4., 11., 18., 25
április   1., 8., 22., 29.
május   6., 13.

 

Jelentkezni a kitöltött és visszaküldött jelentkezési lappal lehet.

 

A program célja:

Segíteni kívánja az egyetemi tanulmányokban elakadt hallgatókat a sikeres továbblépéshez szükséges felkészülésben azzal, hogy intenzív képzés keretében átismétli a matematika érettségihez szükséges témaköröket. A képzés olyan tematikát valósít meg, amelynek szintje a matematika tárgy középszintű érettségi szintjénél magasabb.

A program nagy gyakorlattal rendelkező műegyetemi oktatók közreműködésével valósul meg.

Tematika:

Tudásfelmérés, halmazok

Közös javítás, feladatok megbeszélése,

A halmaz fogalma, alkalmazása, műveletek halmazokkal. Véges halmazok számossága. Megszámlálható és nem megszámlálható halmazokra példák.

Matematikai logika. Fogalmak tételek, bizonyítások a matematikában. Direkt és indirekt bizonyítás, skatulya elv.

Kombinatorika. Gráfok. Számelmélet.

Sorba rendezési, kiválasztási feladatok: permutáció, kombináció, variáció. Binomiális tétel.

Gráfelméleti alapfogalmak.

Oszthatósági alapfogalmak, prímtényezőre bontás, legkisebb közös többszörös, legnagyobb közös osztó kiszámítása. A 10 –es alaptól eltérő számrendszerek. A különböző alapú számrendszerekre való áttérés. Permanencia elv.

Algebra. Valós számok.

Egyenes és fordított arányosság fogalma, ábrázolása. Arányossággal, százalékszámítással kapcsolatos szöveges feladatok.

Betűs kifejezések használata.  Algebrai kifejezések egyszerűsítése, szorzattá alakítása.

A valós számkör felépítése, műveletek, tulajdonságok. A valós számok és a számegyenes közötti kapcsolat. Az abszolút érték definíciója. számolás normál alakban adott számokkal. Permanencia elv.

Hatvány. Gyök. Logaritmus. Egyenletek egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek (1)

A hatványozás, az n-edik gyök, a logaritmus definíciója, azonosságaik. Az egyszerűbb azonosságok bizonyítása.   Algebrai egyenletek: elsőfokú két-három ismeretlenes, paraméteres egyenletrendszerek. Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek. Magasabb fokú és gyökös egyenletek.

Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek (2)  Függvénytan alapjai.

Nem algebrai egyenletek: abszolút értékes, exponenciális, logaritmusos egyenletek.

Közép érték tételek, egyenlőtlenségek. Szöveges feladatok.

Alapvető függvénytani fogalmak. Összetett függvény, inverz függvény fogalma. Függvények szemléltetése.

Függvénytan. Egyváltozós valós függvény. Sorozatok.

Alapvető függvények: lineáris, másodfokú, xn , abszolút érték, exponenciális, logaritmus, a/x,  és trigonometrikus függvények ábrázolása. Függvény transzformációk alkalmazása. Függvények jellemzése.

Hegyes szögek szögfüggvényei. Szögfüggvények általános definíciója. Szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggések, azonosságok. Szinusz- és koszinusztétel és alkalmazása. trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek.

Számtani és mértani sorozat fogalma. Szöveges feladatok.

Egyváltozós, valós függvények analízisének elemei.

Függvények határértéke. Folytonosság. A differencia- és a differenciálhányados fogalma. Deriválási szabályok.  Differenciálszámítás alkalmazása: érintő egyenes felírása, szélsőérték feladatok megoldása, polinom függvények menetének vizsgálata.

Határozott integrál fogalma. Newton-Leibniz-tétel. Függvény grafikonja alatti terület számítása.

Elemi geometria. Geometriai transzformációk. Síkbeli és térbeli alakzatok.

Térelemek, és a szög fogalma. Alakzatok távolságának értelmezése. Távolság fogalmával definiált pont halmazok. egybevágósági, hasonlósági transzformációk. merőleges vetítés. Háromszögek, négyszögek, sokszögek osztályozása, nevezetes vonalai, alapvető összefüggések, tételek. A kör részei, érintőjére vonatkozó alapvető tételek. Térbeli alakzatok: forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.

Vektorok síkban és térben. Koordinátageometria.

A vektorok jelentése, alkalmazása. Alapvető fogalmak, műveletek. Koordinátával adott vektorok. Skaláris szorzat.

Pontok, vektorok, felezőpont, harmadoló pont , háromszög súlypontjának meghatározása. egyenes egyenletének levezetése különböző kiindulási adatokból. a kör egyenletének levezetése. a parabola egyenletének levezetése. Metszési, illeszkedési feladatok megoldása.

Kerület, terület, felszín, térfogat.

A kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalma. Háromszögek, négyszögek, sokszögek területének kiszámítása.  A terület képletek bizonyítása. hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének kiszámítása. Térgeometriai feladatok megoldása.

Valószínűség számítás. Statisztika.

Esemény, eseménytér fogalma, műveletek eseményekkel. relatív gyakoriság és valószínűség kapcsolata. Nagy számok törvényének szemléltetése. Klasszikus és geometriai valószínűség. Binomiális eloszlás és alkalmazása.

Mintavétel fogalma. A leíró statisztika elemei. Hisztogram készítése.

Modulzárás

  1. Írásbeli záró vizsga,
  2. A modul záró vizsga feladatai megoldásának megbeszélése.

 

További információ:

Dr. Mészárosné Merbler Éva meszarosne.merbler.eva@gtk.bme.hu

Sütő Bettina suto.bettina@gtk.bme.hu